Könnyű málnás pohárkrém

 

 

 

Amikor egy forró, nyári napon hűsítő és gyorsan elkészíthető nyalánkságra vágyunk, a hűtőben lapuló megmaradt alapanyagok kifejezetten jól jönnek. A mascarpone és a tejszínhab nálam legalábbis boldogan lényegült át ezzé a könnyed pohárdesszertté, amelyet a málna friss zamata tesz emlékezetessé. – Az imádott gyümölcsből, amelyet a hajdani öreg-kishomoki málnabokrunk utódja érlelt tőlünk távol, nemrég két tálcányit kaptunk ajándékba. A jókora málnaszemek szinte könnyeket csaltak a szemünkbe, felidézve a szeretett telkünk emlékét. Évek óta keresem a helyet, ahová itt málnabokrot ültethetnék… Talán ez a finomság is segít ebben.

 
Hozzávalók 2 személyre:

100 g mascarpone
150 g tejszínhab
30 g porcukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
1 kezeletlen lime reszelt héja
200 g málna + a díszítéshez
citromfűlevélkék a tálaláshoz 

Elkészítés:

1. A málnát megmosom, majd alaposan lecsepegtetem.
2. A mascarponét kikeverem a porcukorral, vaníliás porcukorral, és belereszelem a lime héját.
3. Hozzáforgatom előbb a kemény habbá vert tejszínt, majd a málnát.
4. A habos gyümölcsös krémet elosztom két üvegpohárban, és friss málnaszemekkel, reszelt lime-héjjal, citromfűlevélkékkel díszítem. Behűtve tálalom.

 

 

 

Egyszerű fehér kenyér (kovászos élmény, dagasztás nélkül)

 

 

 

Ez a kenyér a kovászos élményt idézi, mégsem igényel hosszú, türelmes kelesztést – azoknak ajánlom, akiknek ez a kettő egyaránt számít. Ruganyos, lyukacsos, és valahogy ismerős: mintha a kovásszal készült kenyér emléke sűrűsödne benne.
Dagasztás ugyan nincs, de egy kis munkát azért nem úszhatunk meg: hajtogatással és pihentetéssel teremtem meg azt a bizonyos érzetet, a régről ismert karaktert. Egy félresikerült ciabattasütés során figyeltem fel erre először, azóta pedig tudatosan ebben a formában kerül az asztalra.
Szeretem, mert több napig is élvezhető: nem veszít abból a szerkezetből, ami miatt frissen is működik, így akár bruschettaként is hasonló élményt nyújt.
A nyári hőség elől előre menekülve most is megsütöttem, hogy ne a sütő melege, hanem maga a kenyér legyen velünk azokra a perzselő napokra, amelyeket a klímaváltozás hőkupolaként ránk mért. És ami talán a legfontosabb: hogy nem feltétlenül kell kovászosnak lennie ahhoz, hogy újra és újra ugyanazt a hatást adja.

Hozzávalók:

500 g fehér kenyérliszt (Maros malom)
1 tk. só
egy csipet cukor
4 ek. extra szűz olívaolaj
15 g friss élesztő (vagy kevesebb, ha van időnk a hosszabb pihentetésre)
450 ml víz
kevés korpás liszt a formázáshoz (Maros malom)

Elkészítés:

1. Az élesztőt tálba morzsolom és simára keverem a langyos vízzel, a cukorral.
2. Beleszórom a lisztet, a sót, és alaposan összekeverem. A tálat lefedem egy nejlonzacskóval, és a híg tésztát fél órán át pihenni hagyom.
3. Az egyik kezemet bevizezem, majd minden irányból alányúlva középre felhúzom a tésztát. (A tálon közben mindig fordítok egyet.) Lefedve újabb 20 percet pihentetem.
4. Ezután mindkét megnedvesített kezemmel két oldalról a már buborékos tészta alá nyúlok, felemelem, és hagyom, hogy a tészta a kezem alatt lelógjon. Ekkor leengedem a tálba, majd 90°-kal elforgatva ugyanígy alányúlok, majd visszaengedem a tálba. (A lelógó tésztavégek a tál aljához érve így a többi tészta alá kerülnek, levegőt juttatva bele). A hajtogatást megismétlem, majd megint 20 perc pihentetés következik.
5. A tésztát ismét a fenti módon hajtogatom és pihentetem, majd harmadik alkalommal is ugyanígy járok el. A formázás előtt ismét 20 perc pihentetést iktatok be.
6. A munkalapon megágyazok a tésztának: alaposan beszórom korpás liszttel. Ráborítom a tésztát, meghintem korpás liszttel, majd nedves kézzel téglalap alakúra kihúzom úgy, hogy a tészta teljes felülete egyenletes vastagságú legyen. Közben igyekszem a sütőforma szélességénél kisebb téglalapra formázni.
7. A tésztát nedves kézzel feltekerem, miközben szépre igazgatom, majd határozott mozdulattal felemelem, és a sütőpapírral bélelt formába fektetem. Egy másik formával vagy magas falú tepsivel lefedem, és 20-30 percet kelesztem.
8. A tetejét lespriccelem vízzel, kevés korpás lisztet szórok rá, és előmelegített sütőben ropogósra sütöm. A kész kenyeret rácsra teszem, kiemelem a formából, és a sütőpapírt kihúzva alóla, hagyom kihűlni.

Sütési hőfok: 240 °C
Sütési mód: alul-felül sütés (a sütő alsó harmadában)
Sütési idő: kb. 35 perc

 

Fehér csokoládés parfétorta földieperrel és roppanós étcsokoládéval

 

 

 

Szeretem azokat a desszerteket, amelyek már első pillantásra ünnepinek tűnnek, mégsem bonyolultak. Ez a parfétorta pontosan ilyen. A lágy, krémes parféalapot az eper frissessége és az étcsokoládé finom roppanása teszi igazán emlékezetessé. Többféle textúra találkozik egyetlen szeletben: hűs krém, gyümölcsös rétegek, vékony csokoládélapok és selymes eperöntet, amelyek egy ropogós, kekszes alapon harmonikusan egészítik ki egymást – ez teszi különösen vonzóvá.
Előnye, hogy előre elkészíthető, így tálaláskor már csak a díszítésre és az öntetre kell figyelni. Friss, zamatos gyümölccsel az igazi, de fagyasztott eperrel is jól működik. Egy forró nyári napon vagy egy családi ünnepi ebéd megkoronázásaként egyaránt kellemes, elegáns desszert.

 

 
Hozzávalók 2 l-es szilikon kuglófformához:

Alap:
10 dkg vajaskeksz
4 dkg olvasztott vaj

Krém:
25 dkg mascarpone
20 dkg fehér csokoládé
8 dkg porcukor
2. cs. Bourbon vaníliás cukor vagy 1 vaníliarúd magjai
3 tojássárga
4 dl habtejszín
1,5 dl tej
4 ek. tejszínes krémlikőr vagy tojáslikőr
3 zselatinlap

Epres réteg:
40 dkg (mirelit) földieper
porcukor ízlés szerint
1 ek. frissen facsart citromlé

Csokoládélapocskák:
12 dkg étcsokoládé

Díszítés:
étcsokoládé „szilánkok”

Elkészítés:

1. Az étcsokoládé lapocskákhoz a feldarabolt csokoládét vízgőz fölött felolvasztom, majd sütőpapírral letakart deszkára öntöm, és téglalap alakban vékonyan elkenem. Dermedésig hűtőbe teszem.
2. A félig fagyott epret feldarabolom, szűrőtálba teszem, és egy tálat alátéve hagyom teljesen felengedni.
3. A felfogott eperléhez hozzáadok annyit a kiolvadt darabolt eperből, hogy a másik adagban 20 dkg gyümölcs maradjon. Mindkét adagot ízlés szerinti mennyiségű porcukorral édesítem, és 1-1 teáskanál citromlével frissítem.
4. A fehér csokoládét durvára vágom. A zselatinlapokat hideg vízbe áztatom.
5. A parféalaphoz a tojássárgákat a porcukor felével és a vaníliás porcukorral fém tálba teszem, és a tejjel csomómentesre keverem. Forrásban lévő vízzel félig töltött lábas fölé állítva folyamatosan keverem, amíg a krém kissé besűrűsödik Elzárom alatta a lángot.
6. A forró tojáskrémben feloldom előbb az alaposan kinyomkodott zselatinlapokat, majd a fehér csokoládét. Miközben hagyom langyosra hűlni, néha átkeverem.
7. A szobahőmérsékletű mascarponét kikeverem a többi porcukorral, beledolgozom a likőrt, a tojáskrémet, majd hozzáforgatom a kemény habbá vert tejszínt. Hűtőbe teszem annyi időre, amíg a csokoládét lapocskákra szelem.
8. Ehhez a megdermedt étcsokoládélapot forró vízbe mártott késsel akkora téglalapokra vágom, hogy a krémre tudjam rétegezni.
9. A cukros darabolt eperről leöntöm a felesleges levet (a többi eperléhez adva).
10. A szilikonformát deszkára teszem, belesimítom a krém harmadát, majd körben szépen elosztva rápötyögtetem az eper harmadrészét, és ráhelyezek néhány csokoládélapocskát. Erre újabb réteg krém, eper és csokoládé kerül, majd ugyanebben a sorrendben fejezem be a rétegzést úgy, hogy a legvégére maradjon még egy kis krém.
11. A parfét folpackkal letakarva deszkástól mélyhűtőbe teszem annyi időre, amíg félig megdermed.
12. Az alaphoz a kekszet morzsalékosra töröm, összekeverem az olvasztott vajjal, és egyenletesen rásimítom a parféra. Mélyhűtőben hagyom teljesen megfagyni.
13. Az öntethez a keményítőt lábasba szóróm, csomómentesre keverem a korábban felfogott – és kevés eperdarabkát tartalmazó – eperlével, és kis lángon felfőzőm. Hűlni hagyom, majd behűtöm.
14. A parfétortát tálra vagy pala tálalólapra teszem, óvatosan lehúzom róla a formát, és a megmaradt csokilapocskákból készített „szilánkokkal” (és lehetőség szerint friss eperszemekkel, citromfűlevélkékkel) díszítem. Rálocsolom vagy mellé kínálom a hideg eperöntetet.

Megjegyzés, tipp:
Friss földieperrel is elkészíthetjük a parfét. Az öntethez az epret leturmixoljuk, és ezután főzzük fel a fenti módon.

 

 

 

Quiche Lorraine

 

 

Egyes receptek észrevétlenül költöznek be az ember emlékezetébe – mint ez a lotharingiai pite, amit évekkel ezelőtt sütöttem először. Bár az íze azonnal levett a lábamról, a finoman szólva is lapos pereme miatt megfogadtam, hogy egyszer majd újra nekifutok. Az „egyszer” aztán meglehetősen sokáig váratott magára.
A recept Michel Roux egyik könyvéből származik, ahol a különféle piték olyan tökéletes tartással pózolnak, mintha mi sem lenne ennél természetesebb. Az enyémek viszont korábban rendre elvesztették a magasságukat az elősütés során, ezért egy idő után szakítottam a hagyománnyal: a töltelék nálam egyenesen a nyers tésztakosárba kerül.
És hogy megérte-e újra elővenni ezt a receptet? Nagyon is. A selymes, gazdag töltelék és a kellemesen omlós, enyhén a frissen sült pogácsa tetejét idéző tészta olyan párost alkot, amely mellett nehéz csak egy darabnál megállni.

 
Hozzávalók 6 darabhoz:

Tészta:
200 g finomliszt
100 g vaj
1 mk. cukor
1 mk. só
1 kis tojás
1-2 ek. tej

Töltelék:
150 g húsos szalonna (kockázott vagy szeletelt)
60 g Gruyére vagy Comté sajt
100 ml habtejszín
1 kis tojás
1 tojássárgája
őrölt fekete bors
½ mk. őrölt szerecsendió
só

Elkészítés:

1. A tésztához a cukorral, sóval vegyített lisztet összemorzsolom a felkockázott, nem túl hideg vajjal, majd a tojást a közepébe ütöm, és a tejet is hozzáadva villával összedolgozom. Szükség esetén adok még hozzá tejet, és sima felületű tésztát gyúrok belőle.
2. A tésztát henger alakúra formázom, és 6 egyforma szeletre vágom. A szeleteket enyhén lisztezett munkalapon akkora lapocskákra nyújtom, hogy ki tudjam velük bélelni a (9 cm átmérőjű, 2 cm magas, kivehető aljú) pitesütőformákat.
3. Amint ez megtörtént, a formákon túllógó tésztaszéleket körben egyenesre vágom, a belsejüket pedig villával több helyen megszurkálom. A tésztakosárkákat tálcára rendezem, és nejlonzacskóba húzva 30 percre hűtőbe teszem.
4. Eközben a töltelékhez a szalonnát (ha szeletelt, előbb felcsíkozom) zsiradékmentes serpenyőben addig pirítom fedő alatt, hogy a zsírját kiengedje, majd szűrőkanálba öntve lecsepegtetem róla a zsírt.
5. Az öntethez a tejszínt alaposan összekeverem az egész tojással, a tojássárgájával, és megfűszerezem.
6. A tésztakosárkákban egyenlően elosztom a húsos szalonnát, megszórom reszelt sajttal, és mindegyiket meglocsolom az öntettel.
7. A pitéket előmelegített sütő középső rácsára téve pirulásig sütöm, majd tortarácsra szedem, és 2-3 perc elteltével kiemelem a formákból (lehetőleg az aljukon lévő sütőlapocskákat is leveszem róluk, hogy hűlés közben ne nedvesedjen fel a tészta).

Sütési hőfok: 170 °C
Sütési mód: hőlégkeverés
Sütési idő: kb. 23 perc

Megjegyzés, tipp:

Ezeket az egyszerű kis pitéket vendégváróként vagy előételként kínálhatjuk, de akár ebédre is ehetjük friss salátával együtt tálalva.
A lehulló tésztaszélekből én még egy plusz pitét ki tudtam hozni – igaz, az alja és a pereme kicsit vékonyabb lett, és tölteléknek már csak sajt jutott bele.

 

Diókrémes sifontorta

 

 

Ez a diókrémes sifontorta könnyű, mégis gazdag ízvilágú desszert, amelyben a dió, a vanília és a finom citrusos jegyek tökéletes harmóniát alkotnak. Úgy gondolom, méltóképpen megünnepeltük vele Kutyafül születésnapját – ráadásul kétszer is. A konyhafelújítás kellős közepén ugyanis nagyvonalúan megígértem neki, hogy amint elkészülünk, a fáradságos munkájáért diótortával kedveskedem majd. Kilátásba helyeztem azt is, hogy természetesen a szülinapjára is megsütöm, ahogy az nálunk már hagyomány.
Csakhogy a munkálatok igencsak elhúzódtak, így szép lassan belecsúsztunk a jeles napba. Emiatt a diótortából először szülinapi torta lett, később pedig az új konyha „bemutatásával” egybekötött, Anyáékkal közös ünneplésre is ezt sütöttem. Szóval végül mégis teljesült az ígéretem. A torta mindkét alkalommal jelesre vizsgázott.

Hozzávalók 16 cm-es tortaformához:

Sifonpiskóta:
4 nagy tojás
150 g porcukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
150 g finomliszt
50 g pirított, darált dióbél
25 g étkezési kukoricakeményítő
1 csapott tk. (3 g) sütőpor
50 ml forró víz
40 ml napraforgóolaj

Diókrém:
60 g étkezési kukoricakeményítő
450 ml tej
150 g vaj
120 g porcukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
80 g darált dió
1 kezeletlen citrom reszelt héja

Díszítés:
70 g darált dióbél
8 db felezett dióbél  

Elkészítés:

1. A piskótához az egész tojásokat a porcukorral és a vaníliás porcukorral robotgéppel magas fokozaton 5 perc alatt habosra kavarom.
2. Alacsony fokozaton beleforgatom a keményítővel, sütőporral, pirított darált dióval vegyített lisztet, majd hozzákeverem a forró vizet és az olajat.
3. A folyékony tésztamasszát a sütőpapírral bélelt kapcsos tortaformába öntöm, és néhányszor a konyhapulthoz ütögetem, hogy a légbuborékok egy része távozzon belőle.
4. Előmelegített sütőben megsütöm, majd 10 percig a félig kinyitott ajtajú sütőben hagyom. A formában hagyva tortarácsra teszem, és így hagyom teljesen kihűlni.
5. A krémhez a keményítőt a porcukor felével lábasba szórom, kevés tejjel csomómentesre dolgozom, majd a többi tejjel felöntve közepes lángon pudingot főzök belőle. Folpackkal légmentesen lefedve kihűtöm.
6. A puha vajat a többi porcukorral és a vaníliás porcukorral felhabosítom, és belekeverem a reszelt citromhéjjal ízesített, pirított darált diót. Hozzáadom az előzőleg alaposan átkevert tejpudingot, és a krémet robotgéppel, alacsony fokozaton simára dolgozom.
7. A piskóta tetejét egyenesre vágom, az oldalát egy késsel körben elválasztom a sütőforma falától, majd kiveszem a formából, és három lapra szelem.
8. A krémet arányosan elosztva betöltöm a piskótalapokat, a megmaradt krémmel pedig körbekenem a tortát.
9. A torta tetejét és az oldalát megszórom darált dióval, majd bejelölöm a szeletek helyét, és felezett dióbéllel díszítem. Fogyasztásig hűtőbe teszem.

Sütési hőfok: 175 °C
Sütési mód: alul-felül sütés
Sütési idő: kb. 45 perc