A nagy klasszikus egyszerűen és gyorsan

Rizsfelfújt 

 

Gyerekkoromban az óvodában a rizskoch volt az egyik kedvenc desszertem. A széle itt-ott ropogósra sült, míg a belseje krémesen terült szét a villa érintésére.
Úgy dereng, Mami is gyakran rendelt ilyet a heti ebédkiszállítással, és akkor mindig adott belőle nekem is. Az emlékeimben mégis az ovis „rizskók” maradt meg, mert az volt az első találkozásom vele.
Bár én csak szökőévente sütöm, máig szívesen eszem. Azt a szeretett állagot azonban eddig még nem sikerült létrehoznom. A korábbi rizsfelfújtjaimban – amik azért szerencsére jól vizsgáztak – mindig volt valami plusz különlegesség, és a készítési technika is a kicsit időigényesebbek közé sorolható. Most viszont olyat akartam, ami nem azzal akar kitűnni, hogy a klasszikus változathoz képest szokatlanabb. Vagyis ami egyszerű, gyors, ugyanakkor az eredmény alapján azt gondolhatnánk, hogy van benne valami furfang. Pedig nincs! Vagyis dehogynem van: maga az elkészítés módszere az, amitől nagyszerű lesz az eredmény. És ennek köszönhetően a munka során még egy kis időt is nyerünk.
Bár a néhol ropogós részeket most sem sikerült produkálnom (a sütőkeretben történő sütés lehet az oka), a krémes textúrát mindenképpen elértem – valójában ez ennek az egyszerű desszertnek a lényege.

 

Hozzávalók:

Rizsfelfújt:
300 g kerek szemű (rizottó) rizs
1 l tej 
180 g kristálycukor
1 nagy csipet só
1 vaníliarúd
2 biocitrom reszelt héja
100 g vaj
6 nagy tojás
60 g mazsola (opcionális)
1 ek. búzadara a tepsihez

Tálalás:
porcukor
kajszilekvár

Elkészítés:

1. A rizst 50 g cukorral, a sóval, a reszelt citromhéjjal, a vaníliarúd kikapart magjaival és a vaníliarúddal széles lábasba teszem, majd felöntöm a tejjel, és nagy lángon, fedő alatt felforralom.
2. Ezután kis lángon, majdnem teljesen lefedve addig főzöm néha megkeverve, amíg a rizs megpuhul és besűrűsödik (ez nálam kb. 12 perc volt). Kiveszem belőle a vaníliarudat. (Akkor tekinthető késznek, ha még marad rajta egy kis tej.)
3. Még forrón hozzáadom az előzőleg beáztatott és lecsepegtetett mazsolát, majd 5 perc elteltével beledolgozom a puha vajat. Többször alaposan megkeverve 15 percig hűlni hagyom.
4. Eközben az egész tojásokat a maradék cukorral robotgéppel magas fokozaton 2–3 perc alatt felhabosítom, és a meleg rizshez forgatom.
5. A híg, habos állagú masszát a sütőpapírral bélelt, búzadarával beszórt sütőkeretbe vagy a kivajazott tepsibe öntöm, és előmelegített sütőben addig sütöm, amíg a teteje halvány aranybarna lesz. (Tovább sütve kiszárad.)
6. A kész rizsfelfújtat tortarácsra teszem, kicsit hűlni hagyom, majd felszeletelem és megszórom porcukorral. Kajszilekvárt kínálok mellé.

Sütési hőfok: 180 °C
Sütési mód: alul-felül sütés
Sütési idő: kb. 30 perc 

Megjegyzés, tipp:

Attól függően válasszunk tepsit, hogy milyen magas rizskochot szeretnénk. Én 28 × 21 cm-esre beállított sütőkeretben sütöttem, mert ez éppen akkora magasságú süteményt eredményez, amekkorát gyerekkoromban ismertem. (12 db 7 × 7 cm-es szeletre vágtam.) Akinek nincs sütőkerete, az tepsiben is megsütheti, vagy akár kerek tortaformában.

 

A lekvár új babérokra tör

Csípős kajszilekváros csirkenyárs szőlős-mazsolás rizzsel 

 

 

Gyakran azok az ételek a legkedvesebbek nekem, amelyek nem egy előzetes terv szerint születnek meg, hanem csak úgy összeállnak a konyhában. Ez a recept is ilyen. Ráadásul maga a nyárs kifejezetten nyár-kompatibilis.
Épp húsételre vágytam, miközben a hűtőben megláttam egy bontott üveg kajszilekvárt és egy adag szőlőt. Ezeket egy darabig nézegettem, majd kipattant az a bizonyos isteni szikra: mennyivel izgalmasabb lenne a lekvárt nem süteményhez, hanem valami szokatlanabbhoz, például húsételhez használni. Akkor viszont már a szőlőt sem ropogtatnám el magában, hanem legyen inkább belőle alapanyag valamilyen körethez. Korábban is próbálkoztam hasonló párosításokkal, de akkoriban jóval kevésbé voltam nyitott az érdekes ízkombinációkra. A gyümölcsös húsokkal persze mindig érdemes óvatosan bánni, mert könnyű túlédesíteni. A balzsamecet és a csili azonban pont annyira ellensúlyozza, amennyire kell. A kajszilekvár nem teszi „desszertessé” a csirkét, hanem egy sűrű, pikáns mártás alapjául szolgál, kellemes bevonatot adva a nyársaknak. A szőlős-mazsolás rizs pedig egy kis frissességet visz a hús mellé: így alkotnak kerek egészet.
Egy egyszerű csirkemellből végül egy kicsit különlegesebb, mégis könnyen elkészíthető ebéd lett – pont az a fajta étel, ami miatt érdemes néha kicsit eltérni a megszokott párosításoktól.

 

Hozzávalók 4 személyre:

Csirkenyárs:
700 g csirkemellfilé
7 ek. olívaolaj
6 ek. balzsamecet
1½ ek. Toscana fűszerkeverék
1 csapott tk. fokhagyma-granulátum
¼ mk. csilipehely
só, ízlés szerint
4 ek. házi kajszilekvár

Szőlős-mazsolás rizs:
300 g kerek szemű rizs
200 g mag nélküli fehér szőlő
60 g mazsola
őrölt fekete bors
só
600 ml víz

Elkészítés:

1. A felezett csirkemellfiléket megmosom, szárazra törlöm, majd lapjában kettévágom, és hosszában ujjnyi vastag csíkokra szelem.
2. 5 evőkanál olívaolajat elkeverek 3 evőkanál balzsamecettel, a fűszerekkel, a sóval, majd összeforgatom a hússal, és lefedve 1–2 órára hűtőbe teszem.
3. A rizst a megmosott, lecsepegtetett mazsolával együtt lábasba teszem, felöntöm a vízzel, és miután felforrt, kis lángon, fedő alatt puhára főzöm. A főzés végén őrölt borssal és sóval fűszerezem.
4. Közben a bepácolt húscsíkokat nyárpálcákra húzom, és a serpenyőben felhevített maradék olívaolajon minden oldalukat aranybarnára sütöm. A nyársakat tányérra szedem.
5. Ugyanabban a serpenyőben felforrósítom a lekvárt a többi balzsamecettel, ráteszem a csirkenyársakat, és összesütöm.
6. A kész rizshez hozzáforgatom a megmosott, leszárított, felezett szőlőszemeket, és a csirkenyársakkal, valamint a megmaradt lekváros mártással együtt tálalom.

Megjegyzés, tipp:
A húsnyárs kerti grillen és elkészíthető.

 

Amikor a bőség zavart okoz

Sárgabarackos sütemény kakaós morzsával 

 

 

Lekvár, ivólé és torta – mind a kajszifánk ajándéka. A megmaradt barackok pedig sütiben végezték, mert a folyamatos szüretelés közepette Kutyafül már nem győzte magában megenni. Az utolsó adag termés így megdicsőülhetett ebben a mindet-meg-akarom-enni-süteményben, amelyben a könnyű tészta és a roppanós kakaós morzsa imádnivalóan öleli körül a bújócskázó barackszemeket. A végső bírálatot természetesen az illetékes elvtárs végezte: Kutyafül, a pocakügyi főellenőr. Az ítélet szerencsére kedvező lett, így semmi sem veszett kárba.

 
Hozzávalók 28 × 18,5 cm-es sütőkerethez:

Tészta:
150 g finomliszt
50 g étkezési keményítő
75 g vaj
75 g porcukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
1 nagy (56 g-os) tojás
1 biocitrom reszelt héja
3 ek. frissen facsart citromlé
8 g sütőpor
30 g tejföl + 15 g víz keveréke (vagy 3–4 ek. tej)

Töltelék:
kb. 500 g sárgabarack
100 g sűrű kajszilekvár
1 ek. forró víz

Kakaós morzsa:
150 g finomliszt
25 g holland kakaópor
100 g cukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
100 g vaj

Elkészítés:

1. A kakaós morzsához a kétféle cukorral, kakaóporral elkevert lisztet összemorzsolom a puha vajjal, majd hűtőbe teszem, amíg a vaj megdermed benne.
2. A tésztához a puha vajat a porcukorral, vaníliás cukorral kihabosítom. Hozzáadom a tojást, a citromhéjat, a citromlevet, a vízzel elkevert tejfölt, majd beledolgozom a keményítővel, sütőporral vegyített lisztet.
3. A kuglóftésztához hasonló masszát a sütőpapírral bélelt vagy vajjal kikent sütőkeretbe kanalazom, és spatulával egyenletesen elsimítom.
4. A kajszilekvárt elkeverem a forró vízzel, majd egyenletesen megkenem vele a tésztát. (Ecsettel a legkönnyebb.)
5. A megmosott, szárazra törölt barackokat félbevágom, kimagozom, majd domború felükkel felfelé a lekváros rétegre sorakoztatom.
6. A kakaós morzsát a gyümölcsre szórom, majd előmelegített sütőben megsütöm.
7. A kész süteményt 5 percig a kikapcsolt sütőben pihentetem, majd tortarácsra téve teljesen kihűtöm. 6 × 6 cm-es négyzetekre vágom, és porcukorral meghintve kínálom.

Sütési hőfok: 185 °C
Sütési mód: alul-felül sütés (alulról a 2. sínben)
Sütési idő: kb. 50 perc

Megjegyzés, tipp:
A sütemény 24–26 cm-es kapcsos tortaformában is elkészíthető.